A házunkhoz érkezett egy új lakó, egy hófehér különleges négylábú személyében. Ennek örömére gondoltam azt, hogy nyitok egy új blogot, ami legfőképpen Vele fog foglalkozni. Sajnos az érkezés örömére egy kis üröm is vegyült, de ezt majd később. :) Először is írnék néhány sort a körülményekről.
Egész eddigi életembe macskák vettek körül, nem véletlen tehát, hogy az imádatom irántuk határtalan. Volt egy majdnem hófehér cicám, csak a farka volt fekete, az orra és a homlokán díszelgett két nagyobb csík/folt fekete színben. Az én szememben a leggyönyörűbb cica volt a világon, aki egy igazi macska egyéniség volt. Vele nőttem fel és ebben az évben veszítettem el őt, sajnos már igazán idős cica korban éldegélt és eljött az ideje. Nem szeretek róla beszélni, de igazán mélyen érintett és még mindig nagyon hiányzik. De ahogy írtam, mindig is macskák vettek körül így ahogy teltek a hónapok borzasztóan rossz volt, hogy nem vett körül egy apró négylábú kis csoda. Ebből kifolyólag határoztam arra, hogy nekem márpedig cica kell és nem is akármilyen. Egy hófehér cicát szerettem volna, kizárólag lányt. Temérdek keresgélés után végül rátaláltam. És itt kezdődik igazán, hogy miről/kiről is akarna szólni ez a blog.
Ahogy megpillantottam őt, szerelem volt első látásra, viccesen kifejezve. :) Hófehér, kis testalkatú, felemás színű szemű cicaként láttam meg a fotón. Nagyon félénk, tartózkodó macsekként volt jellemezve, aki rengeteg türelmet igényel. Bevallom ez kicsit aggodalommal töltött el már akkor is, de ahogy megláttam tudtam, hogy ő az én cicám kell hogy legyen. Bíztam magamban (és még mindig bízok mindennek ellenére), hogy nálam majd jó sorsa lesz a drágának, hiszen eddig nem volt vele kedves az élet. Fiútestvérével együtt hagyták ott egy erdő környékén, ahol jó szándékú emberek fedezték őket fel illetve fogták be testvérével együtt. A kandúr cicának hamar sikerült gazdit találni, elmondás alapján nagyon kedves, bújós szeretet igényes cica. Az én kis angyalkám viszont éppen az ellenkezője. Már több befogadónál volt (tudomásom szerint én vagyok a harmadik bár ebbe nem vagyok biztos) és valahogy sehol nem sikerült megmaradnia. Holnap lesz egy hete, hogy ide került hozzánk és most fog majd papírozva lenni, hogy marad-e. Természetesen maradni fog, a világ minden kincséért sem adnám őt vissza, el sem tudom képzelni milyen stressz lenne neki, egy újabb költözködés, gazdikeresés. Bár az egy hét alatt nem láttam sokat a drágát, de erről majd későbbi bővebben nyilatkozom, már szeretem.
Annyit azért előre vetítek, hogy tényleg nagyon félénk cica és ez igazán enyhe kifejezés. Az érkezésével nem csak egy új cica jött a házhoz, hanem egy kihívás is, hogy elnyerjem a bizalmát ennek a csodálatos lénynek. Ez egy hosszú folyamat lesz, már előre látom, ezért is kezdtem neki ennek a blognak, hogy leírjam tapasztalataimat.
Mára ez a végszó is lenne, így első bejegyzésre. Holnap jön, aki hozta hozzám a cicát, hogy mindent tisztázzunk és véglegesítsünk. Hamarosan újra jelentkezek, ami a tényleges első kaland lesz angyalkám érkezésével kapcsolatban, és hogy formálta át lakást rögtön az első fél órában. <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése